REFLECTIONS ON THE LIMITS OF THE HUNGARIAN PLEA AGREEMENT
Keywords:
plea agreement, plea bargain, criminal procedure, investigation, confession, trial waiverAbstract
Purpose: The paper aims to show Hungary’s legal institution of the plea agreement and its limitations. Another aim is to show the characteristics of plea agreements in other European countries and how they differ from the American plea bargain.
Design/Methods/Approach: The paper reviews domestic and foreign literature and analyzes domestic legal norms. It also illustrates the application of plea agreement through practical experience.
Findings: In Hungary, the plea agreement will be applied with the entry into force of the new Criminal Procedure Act in 2018. The plea agreement has been introduced into practice on the Slovenian model. The legislator would expect this legal instrument to speed up criminal proceedings on a broader scale. In contrast, the number of criminal cases in which the legal tool is used is below 1%. The many limitations of a plea agreement mean that it is rarely used at the investigation stage. This paper describes these constraints on the side of the prosecution, the accused, the defence, and the judge. The legal instrument of plea agreement itself is good in criminal proceedings, but its current practice in Hungary needs to be changed to make it more common. The paper also presents practical solutions that the prosecution uses instead of a plea agreement but that fulfil its purpose.
Originality/Value: The paper could contribute to changing the application of plea agreement. The monitoring of changes could be the subject of further papers.
Keywords: plea agreement, plea bargain, criminal procedure, investigation, confession, trial waiver.
References
Budaházi, Á. & Fantoly, Zs. (2023). Negotiated Agreements as an Alternative to Criminal Trials: Policy Lessons from the Hungarian Example. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice (Q2, under review)
Fantoly, Zs. & Budaházi, Á. (2019). Büntető eljárásjogi ismeretek II. Dinamikus rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.
Fantoly, Zs. & Herke, Cs. (2023). A mesterséges intelligencia a hatékonyabb büntetőeljárás szolgálatában. Magyar Jog, 70(4), 223-228.
Farkas, Á. (1992). Konszenzuális elemek a büntetőeljárásban. Magyar Jog, 41(8) 507-512.
Farkas, Á. & Róth E. (2004). A büntetőeljárás. KJK-KERSZÖV, Budapest.
Gácsi, A. (2018). A terhelti együttműködés rendszere az új büntetőeljárási törvényben. Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, 81(1), 303–314. http://acta.bibl.u-szeged.hu/53977/
Gulyásné Birinyi, I. & Pápai-Tarr, Á. (2019). Néhány gondolat a büntetőjogi egyezségről. Ügyészek Lapja 27(3), 23–35. http://ugyeszeklapja.hu/?p=2486
Herke, Cs. (2021). The Agreement as a Form of the Plea Bargaining in Hungary. Miškininkystė ir kraštotvarka, 11(1), 95-102.
Juhász, B. (2017). Gondolatok a tárgyalásról lemondás jogintézményéről. Büntetőjogi Szemle, 6(1), 63–68.
Kelemen, Á. (1990). A vádalku, illetve megegyezés az Amerikai Egyesült Államok igazságszolgáltatásában. Magyar Jog, 37(10), 856-865.
Kertész, I. (1993): Megállapodás az elkövetővel. Rendészeti Szemle, 31(10), 14-23.
Mojca, P. M. (2013). Iz sodnikovih v tožilĉeve roke? Vpliv pogajanj o sankcijah na kaznovanje. Zbornik znanstvenih razprav – Letnik, 73. ISSN: 1854-3839
Nagy, A. (2007). Lemondás a tárgyalásról történeti fejlődése. Sectio Juridica et Politica, 25(1), 155–151. https://matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_25_1_2007/ISSN_0866-6032_tomus_25_1_2007_155-172.pdf
Novoszádek, N. & Szegő, D. (2021). Az egyezség és az előkészítő ülésen való beismerés. Kutatási jelentés. Magyar Helsinki Bizottság. https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2021/12/HHC_TWSE_practical_guide_2021_HU.pdf
Pápai-Tarr, Á. (2011). Vádalku – az amerikai, és a magyar valóság. Jogelméleti Szemle, 12(11) http://jesz.ajk.elte.hu/papai45.html
Prosecutor General’s Office (2018). A büntető bíróság előtti ügyészi tevékenység főbb adatai I. A 2017. évi tevékenység. http://ugyeszseg.hu/repository/mkudok9879.pdf
Prosecutor General’s Office (2021). B/16954 – A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2020.évi tevékenységéről. http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/jaskupeter/2021/10/ogy_beszamolo_2020.pdf
Szabó, T. Zs. (2018). Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák. Eljárásjogi Szemle, 3(3), 30–36.
Szaktor, R. Gy. (2020). Az egyezség intézménye az új büntetőeljárási törvényben. TDK dolgozat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.
Szaktor, R. Gy., Turi, A. & Budaházi, Á. (2022). Gondolatok a büntetőügyekben alkalmazható egyezségről. Belügyi Szemle, 70(6), 1157–1175. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.2
Vida, J. (2023). Egyezség a bűnösség beismeréséről – érvek, ellenérvek. Belügyi Szemle, 71(4), 567–584. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.4.1
Vókó, Gy. (2003). Az ügyész büntető alkujával kapcsolatos európai uniós gyakorlatról, különös tekintettel a hírközlési törvényen alapuló szerződésekre. Ügyészek Lapja, 10(5), 41-50.
Zottoli, T. M., Daftary-Kapur, T., Winters, G. M. & Hogan, C. (2016). Plea discounts, time pressures, and false-guilty pleas in youth and adults who pleaded guilty to felonies in New York City. Psychology, Public Policy, and Law, 22(3), 250–259. https://doi.org/10.1037/law0000095
