Performance and Efficiency Measurement in the Hungarian Police
Keywords:
performance measurement, indicator, police, efficiency, career model, indicatorAbstract
In the new Hungarian police career model, individual performance evaluation has been given a prominent role, because it influences progress and also provides a separate allowance twice a year. Due to its importance, it is very important that the performance measurement system to be independent from the influence effects of subjective elements. Its objectivity must be precisely definable, transparent and uniform. In my study, I am looking for an answer whether which expectations met with the introduced system. For a more complete picture of possible anomalies, I also conducted a questionnaire survey and would like to present the most important results of this.
References
1. Amberg E. – Molnár K. (2004): Személyiségfejlesztő módszerek felhasználása a kommunikációban. In: Magyar rendészet, 4. évf. 4. sz. 133‒147.
2. Bakacsi Gy. – Takács S. – Gelei A. – Bokor A. – Császár Cs. – Szőts-Kováts K. (2006): Stratégiai Erőforrás Menedzsment. Budapest, Akadémiai Kiadó.
3. Finszter G. (2006): A bűnüldözés működési modelljei. In Gönczöl K. – Kerezsi K. – Gyökér I. – Finna H. – Daruka E. (2007): Emberierőforrás-menedzsment. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet.
4. GYÖKÉR I. (2007): Emberi erőforrás menedzsment. Jegyzet. BME, Budapest.
5. Morgan, Patric J. (1995): A rendőri tevékenység mérése, teljesítmény-fejlesztés és a felmérés. In: Új rendészeti tanulmányok, 1. évf. pp. 19‒27.
6. Pirger T. (2015): A rendvédelmi szervek szervezeti kultúrájának aktuális kérdései. Magyar Rendészet, 2015/3. pp. 1–10.
7. Sallai J. ‒ Tihanyi M. ‒ Vári V. ‒ Mátyás Sz. (2017): A „jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei. In: Kaiser Tamás (szerk.): A jó állam nagyító alatt: speciális jelentések A-tól V-ig (az adóbürokráciától a versenyképességig), Budapest, Dialóg Camus Kiadó.
8. Sisa K. (2017): A balanced scorecard alkalmazásában rejlő lehetőségek az önkormányzati szektorban. Forrás: http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2010_28.pdf (downloaded: 10.20. 2019.)
9. Guide to the new type of public service performance evaluation (2008). Budapest, Prime Minister's Office Government Secretariat for Governmental Personnel and Public Administration; Prime Minister's Office Governmental Personnel Service and Administration Center.
10. Vári V. (2015a): A bűnüldözés strukturális hatékonysága. In: Magyar Rendészet, 2015/5. pp. 105‒129.
11. Vári V. (2015b): A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség. Miskolc, Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola.
12. Vári V. (2017a): Teljesítmény és hatékonyságmérés a rendőrségen, kérdőíves kutatás a rendőrség egyéni teljesítményméréséről. Magyar Rendészet 2017/5. pp. 161-183.
13. Sallai J. ‒ Tihanyi M. ‒ Vári V. ‒ Mátyás Sz. (2018): A Jó állam – Jó rendészet speciális jelentés kiindulás alapjai. Magyar Rendészet 2018/2. pp. 181-191.
14. Vári V. (2018): A rendőrségi életpálya modell és a felsőoktatás összehangoltsága. Magyar Rendészet 2018/2. pp. 205-224.
15. Vári V. (2017b): A rendőrség hatékonyságának mérése az Egyesült Királyságban - a hazai adaptáció opciói” In: Gaál Gyula, Hautzinger Zoltán (szerk.) Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, pp. 61-69.
2. Bakacsi Gy. – Takács S. – Gelei A. – Bokor A. – Császár Cs. – Szőts-Kováts K. (2006): Stratégiai Erőforrás Menedzsment. Budapest, Akadémiai Kiadó.
3. Finszter G. (2006): A bűnüldözés működési modelljei. In Gönczöl K. – Kerezsi K. – Gyökér I. – Finna H. – Daruka E. (2007): Emberierőforrás-menedzsment. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet.
4. GYÖKÉR I. (2007): Emberi erőforrás menedzsment. Jegyzet. BME, Budapest.
5. Morgan, Patric J. (1995): A rendőri tevékenység mérése, teljesítmény-fejlesztés és a felmérés. In: Új rendészeti tanulmányok, 1. évf. pp. 19‒27.
6. Pirger T. (2015): A rendvédelmi szervek szervezeti kultúrájának aktuális kérdései. Magyar Rendészet, 2015/3. pp. 1–10.
7. Sallai J. ‒ Tihanyi M. ‒ Vári V. ‒ Mátyás Sz. (2017): A „jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei. In: Kaiser Tamás (szerk.): A jó állam nagyító alatt: speciális jelentések A-tól V-ig (az adóbürokráciától a versenyképességig), Budapest, Dialóg Camus Kiadó.
8. Sisa K. (2017): A balanced scorecard alkalmazásában rejlő lehetőségek az önkormányzati szektorban. Forrás: http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2010_28.pdf (downloaded: 10.20. 2019.)
9. Guide to the new type of public service performance evaluation (2008). Budapest, Prime Minister's Office Government Secretariat for Governmental Personnel and Public Administration; Prime Minister's Office Governmental Personnel Service and Administration Center.
10. Vári V. (2015a): A bűnüldözés strukturális hatékonysága. In: Magyar Rendészet, 2015/5. pp. 105‒129.
11. Vári V. (2015b): A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség. Miskolc, Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola.
12. Vári V. (2017a): Teljesítmény és hatékonyságmérés a rendőrségen, kérdőíves kutatás a rendőrség egyéni teljesítményméréséről. Magyar Rendészet 2017/5. pp. 161-183.
13. Sallai J. ‒ Tihanyi M. ‒ Vári V. ‒ Mátyás Sz. (2018): A Jó állam – Jó rendészet speciális jelentés kiindulás alapjai. Magyar Rendészet 2018/2. pp. 181-191.
14. Vári V. (2018): A rendőrségi életpálya modell és a felsőoktatás összehangoltsága. Magyar Rendészet 2018/2. pp. 205-224.
15. Vári V. (2017b): A rendőrség hatékonyságának mérése az Egyesült Királyságban - a hazai adaptáció opciói” In: Gaál Gyula, Hautzinger Zoltán (szerk.) Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, pp. 61-69.
Downloads
Published
2020-07-14
Issue
Section
Police Organization – Structure and Functioning
