The Future of Polygraph
Keywords:
Polygraph, testimony, lie detection, Graphometer, Layered Voice Analysis, Brain FingerprintingAbstract
Domestic history of polygraph reaches back to 1978, to the very first application of polygraph examination in criminal proceedings in Hungary. Originally, it’s been used in homicidal cases, then as the years passed the range of cases grew wider. The new Statute of Criminal Procedure, which entered into force in Hungary in 2018, placed instrumental credibility examination of testimonies among the evidence acts. Instrumental controls of testimonies, which was effectively tantamount to polygraph examination may prove or confute the latter. However, some new measures have appeared in the past decades alongside the polygraph, still, it is questionable whether these or new measures have led to the implementation of the instrumental credibility examination in the new Statute of Criminal Procedure instead of the polygraph. The aim of this study is to answer the questions about the future of the polygraph and the possible alternatives.
References
Agárdi, T. (2018). Az agy nem hazudik. Műszeres valóság-ellenőrzés – komputeres grafometriás vizsgálat. Magyar Rendészet, 2, 11-26.
Agárdi, T., Kovács, Zs., Hamperger, A., Holéczy, Zs. & Nemes, A. (2009). Alternatív hazugságvizsgálati módszer kifejlesztése. Közép-magyarországi regionális Innovációs Ügynökség innovációs nagydíj pályázata (KM-CSEKK-2006-00261, manuscript)
Az ANIMA Polygraph szervezeti és humán biztonsági kockázatelemző technológiája (2020), Downloaded April 20, http://www.polygraph.hu/hangelemzes-szervezeti-human-biztonsag-kockazatelemzo-technologia.html
Budaházi, Á., Fantoly, Zs., Kakuszi, B., Bitter I. & Czobor P. (2020). A műszeres vallomásellenőrzés fejlődési irányai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó (manuscript)
Farkas, L. (2005): A tudományos grafológia néhány területe. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IV. Tanulmányok a „Határőrség a minőség útján” című tudományos konferenciáról, 243-253.
Fantoly, Zs. (2019). Gondolatok az új magyar büntetőeljárási törvényről. In: H. Kádár (Ed.), A magyar és a román büntetőeljárási törvénykönyv vitatott és problémás kérdései (pp. 23-40), Kolozsvár, Romania: Forum Iuris Könyvkiadó
Gárdonyi, G. (2019). A poligráfos vizsgálat jogi és szakmai környezetének változásai, a szakterület kihívásai. Rendőrségi Tanulmányok. 3, 83-93.
Hautzinger, Z. (2019). Gondolatok a kriminalisztika elméleti rendszeréről. Jura. 1, 84-93.
Kertész, I. (1992). Diogenész lámpása vagy elektronikus vallatópad? Magyar Jog. 11, 649-657.
Kis, Gy. & Takács, Sz.(2018). A hazugságok típusai. Magyar Rendészet. 2, 45-51.
Krispán, I. (2005). Tájékoztatás és sugalmazás − avagy mire jó a poligráfos hazugságvizsgálat. Belügyi Szemle. 1,102-111.
Krispán, I. & Pusztai, L. (2016). Egy gyanús eltűnés poligráfos vizsgálatának módszertana és tanulságai. Belügyi Szemle. 7-8,141-150.
Nyitrai, E. (2017). A szervezett bűnözés elleni küzdelem büntetőjogi és kriminalisztikai eszközei, Doctoral Dissertation, PTE ÁJK Doktori Iskola.